Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
160.43 KB
2008-06-10 15:50:23
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
281
1671
Zalaújlak ismertető prospektus

A természet megújulásával és elmúlásával együtt lüktető települést az elsorvadás fenyegeti. Mint oly sokszor már, most is az ott élők összefogása mentheti meg e kedves kis falut az elnéptelenedéstől.
Kellemes kirándulási, túrázási lehetőség a községből, árnyas erdei utakon az orosztonyi „kulcsosház", az újudvari TV torony megtekintése és a zalakarosi termálfürdő adta lehetőségek kihasználása.

Zalakaros
Zalaújlak
Zalakomár
135 fő lélekszám
Nagykanizsa
Területe: 5 km
Zalaújlak, a Zalai-dombság egyik festői völgyében Zalakarostól légvonalban nyugatra 2 km-re, Nagykanizsától 17 km-re fekszik.
Veszprémi káptalan birtoka volt. 1259-ben említik először, már mint falut, amikor IV. Béla és István ifjabbik király a káptalan itteni népeit is kivette a zalai ispán joghatósága alól.
A közszói jelentése új udvarház, a Zala előtag a megyére utal.
A különleges környezet lakói számára mégis elzártságot jelentett.
Köves útját csak 1942-ben építették, addig a téli és esős időszakban szinte lehetetlen volt megközelíteni. A természeti szépség nem állt arányban a fejlődéssel a felemelkedés lehetőségeivel. Az eredetileg egyutcás zsákfalu az ott élő emberek lokálpatriotizmusának összefogásának köszönhetően pezsgő életet élt.
A zsákutcás jelleg nem tette lehetővé az átmenő forgalom adta előrelépést, de ezzel együtt megőrizte a táj nyugalmát, békéjét.

Készítette: Antal Árpád, Balláné Rédics Klára és Kiss Judit

Az építészeti-történeti látványosság az 1740-ben emelt egyhajós római katolikus templom. Tetőszerkezete fazsindelyes volt, a templom mellett egy harangláb szolgáltatta a harangozást. Pálos rendi barátok faragták az oltár két oldalán lévő angyalokat. 1948 után a templom pala tetőt kapott és 12 m magas torony épült melyben két harang szolgálja a híveket. Az Önkormányzat anyagi támogatása és a hívek adományai biztosítják a templom folyamatos felújítását, gondozását.
A község nevezetes szülöttje Egry József festőművész, a Balaton világának festője, akinek bronz portréja az önkormányzati épület homlokzatán látható.
Vízrajzilag csupán egy kis patak tartozik a faluhoz: a Láz völgyi árok, amelynek medre szárazság idején kiapad.
Az ősgesztenyés és a környező dombok jellegzetes klímája jelentette a mezőgazdaságból való megélhetést az itt lakó embereknek. Legfőbb jövedelmező forrás a szőlő-és erdőművelés.